Tücsökliszt, szöcskés csoki, szárított lisztkukac, avagy szokatlan fehérjeforrások, amelyek megmentik a XXI. század húsevőit!
A kép forrása: bigstock
A bibliai történetek egyik legnépszerűbbike Keresztelő Szent Jánosról szól, aki rovarokkal táplálkozott, jóízűen cuppogott a sáska apró combján, főleg, ha vadmézbe mártotta. Az ókori görögökről is úgy szól a fáma, hogy rajongtak a kabócáért. Ezek után nem meglepő, hogy a világ számos táján elfogadott, sőt igazán kapós csemegék a lárvák, a szöcskék, a selyemhernyók, a hangyák, a méhek, a csótányok és legfőképp a tücsök. Na de hogy kerültek az asztalra?
Becslések szerint kétmilliárd ember fogyaszt rovarokat napjainkban. Ázsia és Afrika élen jár, közel 2000 fajt használnak fel étkezési célokra. Ez megdöbbentő az európai fülnek vagy inkább ízlelőbimbóknak. Magyarországon és Európa legtöbb részén többnyire kártevőként, fertőzések terjesztőjeként tekintünk a rovarokra, és ha tehetjük, nem a szánkba vesszük, hanem egy jól irányzott mozdulattal agyontapossuk őket. Pedig a világban fellelhető új trendek szerint ez nagy hiba, és igenis át kellene hangolnunk a gondolatainkat, hozzáállásunkat ezzel a témával, illetve kedves állatokkal, sőt, finom kis fehérjeforrásokkal kapcsolatban. Tegyük most egy kicsit zárójelbe a bélszínt és a madártejet!
A nyelvtörő entomofágia
Entomofágia – ez a csodaszép kifejezés tulajdonképpen a rovarok elfogyasztását, azokkal való táplálkozást jelenti. Ha már erről a témáról beszélünk, ismerjük meg, ízlelgessük egy kicsit magát a szót is. Ezután nézzünk meg néhány alapélelmiszert, amelyek ebbe az újhullámos étkezési trendbe tartoznak. A tücsökliszt egész, őrölt tücskökből készül, és enyhén diószerű íze van, a színe barnás, főként a nádcukorra hasonlít, persze apróbb szemű. Előnye, hogy rengeteg ásványianyagot és vitamint tartalmaz, magas a proteintartalma és mindemelett kevés zsírt és nulla szénhidrátot tartalmaz. Valódi „szupertáplálék”! A kedves és sok mindenben úttörő finnek ennek a megkóstolásában is az élen járnak, tücsöklisztből készült kenyeret 2017. végétől már hivatalosan is lehet kapni az országban, az egyik áruházlánc látványpékségében. Kifejezetten gusztusosak a tücskös veknik.
Szöcskecsemegék
Csokiba mártott szöcske forgalomban van Angliában és néhány nyugat-európai országban is, így nem is olyan új keletű. Ha valakinek averziója lenne az étellel szemben, megnyugtató, hogy van már currys-gyümölcsös verzióban is, ha a csoki lenne benne zavaró. A szöcske egyébként nem is porrá őrölve, hanem egészben kerül bele, így ez a falat már kinézetre is csak haladóknak való. Ha valami sós ínyencségre vágyunk, akkor irány a horgász szaküzlet, ahol nem ritka a lisztkukac. A zöldfűszeres, szárított lisztkukac nem is olyan borzasztó, egyszerűen egy száraz héj, dominálnak benne a fűszerek, szinte chipshez hasonló. A fenti két étel sörkorcsolyaként is felfogható, és ha iszunk is mellé, valószínűleg gyorsabban meg is szeretjük. Van még bőven hasonló termék a piacon, szó szerint találni köztük tücsköt-bogarat, de ezek helyett nézzünk inkább a színfalak mögé, értsük meg, hogy miért is kezd elterjedni a rovarevés.
Az élelmezés globális krízise
A magyarázatért nem is kell messzire menni, a világ népességének gyors növekedése, és az élelmezés globális krízise áll a háttérben nemes egyszerűséggel, amely komoly problémát okoz a világ fejlődő részein. Míg a fejlett nyugati országokban évente több tonna élelmiszert kidobnak, addig Afrikában és Ázsiában bizony komoly gondot jelent a megfelelő proteindús táplálék előteremtése. A mezőgazdaság jelenleg is roskadozik a rá rótt terhek alatt, az ehető rovarfajok tenyésztése ennél könnyebben megoldható, és lehetővé tenné óriási tömegek élelmezését. A fehérjetartalmon túl a rovarok mellett szól még sok más érv, tartalmaznak más értékes tápanyagokat, például zsírsavakat, különféle ásványi anyagokat, rengeteg vitamint, többek közt folsavat, és hosszan lehetne még folytatni, miért érdemes őket megszeretni.
Aranyár vagy filléres megoldás?
A rovarevés kritikusai gyakran említik azt az ellenérvet, hogy a hangoztatott egyszerűség és olcsóság ellenére most még nagyon drágán lehet hozzájutni például egy alapélelmiszernek számító tücsökliszthez. Az egyik webshopon 2018. márciusában 1 Fontnyi (450 g) tücsökliszt ára kb. 10 000 forint volt. A nagy tömegben történő előállítás ebben persze hozhat változást, az iparág még kialakulóban van. Zárszóként tegyük hozzá, hogy bármennyire is fenntartásokkal kezeljük a rovarok élelmiszerként történő fogyasztását, előbb-utóbb valamilyen formában (például a rovarokból kivont összetevőkkel) mindannyian találkozni fogunk velük a tányérunkon. Szóval érezzük csak nyugodtan úgy, hogy a tücsök már a mi küszöbünkön is ott muzsikál, csak most egy kicsit más értelemben.
Mindezek után egy kedvcsináló kóstoló Charles Chen sztárszakács receptje:
Hozzávalók:
1 pohár tücsökliszt
fél pohár kakaópor
fél pohár kókuszolaj
egy evőkanál nyers méz
Elkészítés:
Egy közepes méretű edényben olvaszd fel a kókuszolajat. A tücsöklisztbe keverd bele a kakaóport, a mézet és a kókuszolajat, majd gyúrj belőle kis golyókat. Ezután forgasd meg goji bogyókban, kakaódarabokban, méhpollenben vagy kókuszpehelyben.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.