A világ legbizarrabb tejtermékei a nyüves sajttól a kumiszig, a szamártejes fürdőtől a jaknyalókáig. Valódi ínyenc gasztroutazás a tejek világában.

A kép forrása: bigstock

A világ legbizarrabb tejtermékei a nyüves sajttól a kumiszig, a szamártejes fürdőtől a jaknyalókáig. Valódi ínyenc gasztroutazás a tejek világában.

A világ Európán kívüli tájain szívesen fogyasztják nemcsak a tehén, hanem a teve, a jak, a rénszarvas, a láma, a ló, a juh, a kecske, a szamár és a bivaly tejét is.  Csupán nálunk egyértelmű, hogy a dobozból tehéntej folyik, és esetleg néha kerül az asztalra egy kis brindza vagy kecskesajt. Igaz, hogy jelenleg a világ tejtermékeinek 85%-a valóban tehéntej alapú. Pedig számtalan finomság készül számunkra egzotikus tejfajtákból is.  Az első hallásra bizarr tejféleségek az ott élők számára létfontosságú alapélelmiszerek, elsődleges kalcium és fehérjeforrások. A tej friss, nyers elfogyasztása mellett sok ínyencség készül belőlük. Hogy ezek hallatán összefut-e a nyál a szádban, vagy inkább gyomorforgatónak tartod-e, azt nehéz előre megjósolnunk. Csak erős idegzetűeknek, illetve gyomrúaknak ajánljuk az alábbi írást.

Édes élmény a kukacos avagy a nyüves sajt

Na jó, a hivatalos elnevezése mégsem ez, hanem a sokkal kellemesebben hangzó CasuMarzu. Ez a „finomság” Szardínia szigetéről származik, ott rendkívül népszerű sajtféleség. A pásztorok kísérletezték ki a nemes receptet, zsíros juhtejből. Az állaga különleges, szivacsos a benne élő nyüvektől, azaz a pár milliméteres kukacoktól. A sajtevők általában a kezüket a sajt fölé helyezve falatoznak, hogy a nyüvek ne ugráljanak jobbra-balra. Ha szeretnéd a nyüveket kiölni a sajtból, csak pár percre légmentesen zacskóba kell zárni a sajtot, és a pattogás megszűnik. Az ínyencek szerint valódi ízbomba robban az ember szájában, sőt, utóíze akár órákig megmarad a szájban. A CasuMarzu rajongói édeskésnek nevezik az ízvilágát. Egy biztos, a világ egyik legveszélyesebb és legdrágább sajtjáról van szó.

Jaktej-nyalóka, nem csak tibeti gyerekeknek

A világ legkeményebb sajtféleségéről van szó, amelyet jaktejből készítenek. A sajtnak induló ételt addig szárítják és préselik, amíg az teljesen elveszti víztartalmát. S ha ez nem lenne elég, még kemencében is szárítják, hogy garantáltan beletörjön az ember foga, ha harapni próbálná. A rosszindulatú megjegyzéssel ellentétben nem a fogtörés, hanem a tartósítás a cél, természetesen. Az eredmény egy kőkemény, sajtszerű dolog, amit a leginkább szopogatni lehet. Akkor sem sok fogy belőle, ha az ember órák hosszat nyalogatja. Sebaj, annál tovább tart az élvezet.  Tibetben futhatunk bele ebbe a ritka finomságba.

Egy csésze sajtos teát?

A sós, tejes tea a mongolok kedvenc itala. Alapja egy téglaformába préselt zöld vagy fekete tea, amit gyakran a szabadban (értsd: pl. a jurta mellett az utcán) tárolnak. Ebből letörnek egy kicsiny darabkát, forró vízbe teszik, és az európai gyomornak egészen ismerős teát készítenek. Ezután következik az egzotikum: belekevernek egy szárított sajtdarabot, ami állagra a parmezánra hasonlít, s többnyire ló vagy jaktejből készül. Küldenek még utána egy darabka sárga vajat, s a tetejébe még meg is sózzák. Hogy ez az ital viszonylag homogén állagú legyen, folyamatosan kevergetik, forralgatják, és végül felszolgálják. Aki kóstolta, állítja, hogy néhány hét után kifejezetten jól esik, megszerethető, és inkább étel, mint ital. A fő erénye mégsem az íze, hanem a benne lévő folyadék, vagyis víz, a só és a tápláló fehérje. A teaivás még manapság is közösségi tevékenységnek számít, ezért általában sokat készítenek egy nagyméretű üstben vagy szamovárszerű edényben, hogy bőven jusson mindenkinek.

Csípős kumisz a vendégnek!

Dél-Oroszországhoz és Közép-Ázsia nomád népeihez kötődik a kumisz, azaz a különleges, kancatejből készített tejital. A legelésző kancákat megfejik, fejés közben gyakran karkötőt tesznek a kezükre, ezzel elűzik a rontást, hogy a tej ne romoljon meg. Ezután a tejet élesztő hozzáadásával megerjesztik, és bőrtömlőkben vagy faedényekben tartják az italt, amíg ez a folyamat végbemegy. Az eredmény egy alkoholos, erjedt, szénsavas ital, amely egyszerre édes és savanyú, sőt még csípős is. Aki kóstolta, azt mondja, hogy az íze az író és a sárgadinnyelé közé tehető, a kefir csípősségével erősen fűszerezve. Egy mongol jurtába betérő kedves vendég aligha kerülheti el a szívélyes kínálást, szinte biztos, hogy áldozatul esik a kumisz élvezetének. Sőt, a városban élők is hozzájutnak, ma már kapható palackozott formában is.

Tevetej-joghurttal az immunrendszerért!

Örömmel jelentjük, hogy 2015-től az USA-ban is engedélyezik a tevetej árusítását! Aki eddig nem tudott élni nélküle, most akadálytalanul hozzájuthat, sőt, nem is kell érte messzire menni. Pennsylvaniában ma már nyüzsögnek a tevék, ez az állam számít ugyanis az egyik legfontosabb tevetenyésztő vidéknek. Egyébként egyáltalán nem csoda a tevetej népszerűsége, köztudott, hogy kiugróan magas az ásványi anyag- és vastartalma, míg a laktóz- és koleszterintartalma alacsonyabb. A teve – méretes jószág lévén – nagy mennyiségű tejet képes leadni, akár napi 30 litert is képes „gyártani”, így bőven jut joghurt erjesztésre. A közel-keleti fitt étrendek valószínűleg kihagyhatatlan eleme a finom tevetej-joghurt.  S ha ez nem volna elég, készítenek belőle szappant és testápolót is.

Szamártej csecsemőknek

A sor végére egy valódi unikumot tartogattunk. A szamártej – tejszakértők szerint – a leginkább hasonlít az emberi anyatejre, ami az ízét illeti. A XX. század elején újszülötteknek is adták, ha az édesanyjuk nem tudta őket szoptatni. Szénhidráttartalma kétszerese a tehéntejnek, fehérjetartalma csupán a fele. S talán mindannyian emlékszünk rá, hogy a legendák szerint Kleopátra is ennek köszönhette a szépségét, aki nem annyira itta, mint inkább fürdött benne. Egy biztos, hogy bőrápoló alapanyagnak sem utolsó.

Összegezve a fentieket bátran mondhatjuk, hogy a tejivás kultúrája minden népnél jelen volt és van, ahol tejet adó állat tartható, nevelhető. A tej szénhidrát-, fehérje-, zsír-, vitamin-, vas- és egyéb ásványianyag-tartalma nagy kincs a világ minden táján.  Ha szokatlannak is látunk néhány tejterméket például a fentiek közül, könnyen érthető, belátható, hogy miért is kerülnek az asztalra.