Bár a fehérje- és kalóriahiányos táplálkozás elsősorban a világ fejlődő részére jellemző, a nyugati táplálkozást követők esetében is felléphetnek hiánybetegségek, ha nem visznek be elég proteint. A tüneteket érdemes megismerni!

Ki gondolna hiánybetegségre levertség, kedvetlenség vagy motiválatlanság érzés miatt? Valószínűleg kevesen, sokan természetesnek érzik ezt az állapotot a mai hajszolt életvitel mellett, és szimplán fáradtságnak vagy kiégésnek titulálják. Pedig ezek lehetnek a fehérjehiány jelei is, ami egyszerűen orvosolható. Ha ezek mellett azt tapasztalod, hogy aluszékonnyá válsz, csökken a teljesítményed, sűrűn vagy beteg, akkor elképzelhető, hogy proteinhiánytól szenvedsz. A sportolók, fogyókúrázók és vegetáriánusok között bizony Nyugat-Európában is megjelenhetnek a fehérjehiány tünetei. A világ fejlődő országaiban azonban – a fehérjehiányból eredően – rendívül súlyos betegségek is kialakulnak: a Kwashiorkor és a táplálkozási marasmus.

A tápanyaghiány okozta betegségek mintegy 2 milliárd embert érintenek világszerte. A gyerekekre nézve ez különösen súlyos probléma, mivel a fejlődésben lévő szervezetnek több, relatívan magasabb a tápanyagigénye a felnőtteknél. Sajnos még a XXI. században is a leggyakoribb hiánybetegségek közé tartoznak a fehérjehiány okozta kórok. Ezek nemcsak alkalmi megbetegedést, hanem súlyos, maradandó károsodást is jelenthetnek. A fehérje, azaz protein az élő sejtek legfontosabb alkotórésze, a testünk építőkövei. Ebből épülnek az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj, bőr és a köröm. A fehérjék pótolhatatlanul fontosak az életfolyamatok fenntartásában és szabályozzák a szervezet működését. Vannak olyan esszenciális fehérjék, amelyeket a szervezetünk nem képes előállítani, így a táplálékkal kell pótolni őket. Ha ez nem sikerül, akkor valóban komoly betegségek jelentkezhetnek. De vajon mi történik, ha nem kerül elég fehérje a szervezetbe?

A fejlődésben lévő országokban gyakori megbetegedés a Kwashiorkor, ami a fehérjehiány egyik legsúlyosabb következménye. A táplálékhiánytól, sőt mondjuk ki, éhezéstől szenvedő, alultáplált kisgyerekek kevés fehérjét fogyasztanak, ami súlyos emésztési zavarokat, vérszegénységet, a máj megnagyobbodását, vizenyőt, foltos, akár fekélyes bőrelváltozásokat és kóros étvágytalanságot okoz. A betegség sok esetben kezelhető a megfelelő, fehérjedús táplálék biztosításával (ha ez egyáltalán lehetséges), de ez a kórkép sajnos maradandó és hosszú távú károsodást jelent fizikai és mentális értelemben is. 

A második legsúlyosabb, fehérjehiánynak köszönhető megbetegedés a táplálkozási marasmus. A betegség szintén az energia- és fehérjehiány számlájára írható. Ha gyermek betegszik meg, a növekedése leáll, sokszor az ideális testtömegének akár 40%-t sem éri el, a zsírpárnák felszívódnak, hiszen a test ebből próbálja fedezni az energiahiányt. Ezzel párhuzamosan az izomzat is sorvad, hiszen remek fehérjeforrás, és jobb híján ezt használja a szervezet energiaként. A haj kihullik, a fogak kiesnek, bőrgyulladás alakul ki, az immunrendszer legyengül, a has püffedt és domború lesz. A maradandó mentális zavarok itt szinte elkerülhetetlenek. Az ember lelki szemei előtt – mindkét fenti betegségre – megjelennek a fekete Afrikában készült gyerekfotók, ezeknek a súlyos kórképeknek a mintapéldájaként. A fejlett világban ezek a betegségek ritkák, de minden esetre élesen rámutatnak a protein fontosságára.

Vajon milyen tünetekkel kell szembesülni enyhébb esetekben, amelyek itt nálunk, a világ fejlett országaiban is előfordulhatnak extrém élethelyzetekben. Az első gyanú már akkor felmerülhet, ha kimerültséget, levertséget, enerváltságot, motiválatlanságot érzünk. Párosulhat ezekhez hangulatingadozás és koncentrálási nehézség is, ami a szellemi teljesítőképességet rontja. A stressz nehezebb kezelése, a haj, a köröm és a bőr állapota is jó indikátor. Elégtelen proteinbevitelkor ugyanis a haj elvékonyodik, töredezik, hajhullás kezdődhet, hasonlóak igazak a körömre, a bőr pedig szárazzá válik, pikkelyesen hámlik, kiütések jelenhetnek meg, és könnyen leég a napon. Ha igazolódik a hiánybetegség, a megfelelő étrend az elsődleges terápia.